Valamikor, réges-rég volt egy sziget. Békés pálcikaemberkék éltek rajta, mindenük megvolt, semmi okuk nem volt a boldogtalanságra. De mégsem voltak boldogok. Miért? Mert unatkoztak. Ekkor két pálcikaemberke kitalálta, hogy mivel lehetne feldobni a hangulatot: "Lőjük szét egymás hátsóját!". Az egyik felkapott egy plazmafegyvert, a másik egy régi géppuskát, és elkezdték lőni egymást. Nemsokára a többiek ezt megtudták, gyorsan beálltak két csapatba, és eszeveszett öldöklésbe kezdtek. Azóta sok-sok idő eltelt. A régi, békés civilizációból semmi sem maradt. Senki nem tudja már, miért háborúznak, és már csak egy dolog élteti őket: Megnyerni a háborút!
A pálya egy 400 hektáros füves sziget. A háború már 300 éve megy. A szép, pompás szigetből már csak romok maradtak. A fő völgyben maradtak épületek, ezek alkotják a csata lényegét.
A spawn-helyek a bunkerek az épületek körül, nem érdemes ott maradni, mert a hátad mögé teremnek és lezúznak. Vannak még hegyek, ezek oldalán kavics, ami csúszik, nem lehet felmenni rajta. Utoljára: ez egy sziget, víz veszi körül, meg víz van pár helyen. Pálcikaemberke vagy. Nem tudsz úszni. Nem érdemes megpróbálni